Mit kell tartalmaznia a határon átnyúló receptnek

A határon átnyúló recept olyan orvosi vény, amelyet egy uniós tagállamban gyógyszer rendelésére jogosult orvos állít ki, és amelyet a beteg egy másik tagállam gyógyszertárában szeretne kiváltani. Azt, hogy mi álljon rajta, a 2012/52/EU végrehajtási irányelv melléklete sorolja fel; azt, hogy Magyarországon kiadható-e rá a gyógyszer, a magyar rendelet feltételei és a gyógyszerész döntése határozzák meg. Az alábbiakban mindkettőt végigvesszük, a végén pedig azt is, hogyan zajlik nálunk az online recept orvosi értékeléssel.

Miért szabályozza uniós jog, mi álljon a vényen

A kiindulópont a 2011/24/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdése. Ha egy gyógyszert egy tagállam területén forgalomba hozatalra engedélyeztek, ennek a tagállamnak biztosítania kell, hogy a más tagállamban erre a gyógyszerre, névre szólóan kiállított vényt a saját hatályos jogszabályai szerint ki lehessen váltani. Az egyes vények elismerésének korlátozása főszabály szerint tilos.

Az irányelv két kivételt enged. Az egyik az emberi egészség védelméhez szükséges, arányos és megkülönböztetéstől mentes korlátozás. A másik az, ha a konkrét vény eredetiségével, tartalmával vagy érthetőségével kapcsolatban jogos és indokolt kétely merül fel. Ezért számít annyira, mi szerepel a lapon: a hiányos vagy nehezen értelmezhető vény éppen ilyen kételyt kelthet.

Ugyanennek a cikknek a (2) bekezdése alapján a Bizottság állította össze a vényeken feltüntetendő elemek listáját, hogy a kiadó szakember ellenőrizni tudja a vény eredetiségét, és azt, hogy erre jogosult személy állította-e ki. Ebből lett a 2012/52/EU végrehajtási irányelv. A 3. cikke szerint a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vények legalább a mellékletben felsorolt elemeket tartalmazzák, a 2. cikke szerint pedig a szabály azokra a vényekre vonatkozik, amelyeket a beteg kérésére, más tagállamban való felhasználásra állítottak ki.

A mellékletről két dolgot érdemes előre tudni. A lista nem teljes körű: az irányelv preambulumának (9) bekezdése szerint a kiállítás helye szerinti tagállam további elemeket is előírhat. A mellékletben félkövéren szedett címszavakat, például a beteg azonosítása alcímet, pedig nem kell feltüntetni a vényen; ezek csak a lista tagolását szolgálják.

A beteg adatai és a kiállítás dátuma

A beteg azonosításához a melléklet három adatot kér: a vezetéknevet, a keresztnevet és a születési időt. A keresztnevet teljesen ki kell írni, a kezdőbetű nem elég.

A teljes név és a születési idő köti a vényt egyértelműen a beteghez. A magyar rendelet is előírja, hogy a más országban kiállított vényen szerepeljen a beteg neve és születési ideje (44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. § (3) b)). Ha a vényen más névalak áll, mint a személyi igazolványban vagy az útlevélben, az önmagában kételyt kelthet, ezért a gyógyszertárba a személyazonosító okmányát is vigye magával.

A kiállítás dátuma a mellékletben külön alcím alatt, a vény eredetiségére vonatkozó részben szerepel. Azt viszont, hogy a vényre meddig adható ki a gyógyszer, nem ez az irányelv dönti el, hanem annak az országnak a szabálya, ahol kiváltják; erről a recept érvényességéről szóló írásunk szól.

Gyakorlati tanács: ha nálunk kér orvosi értékelést, a nevét pontosan úgy adja meg, ahogyan a személyazonosító okmányában szerepel, ékezetekkel együtt, és figyeljen a házassági névre is.

Az orvos adatai és az aláírás

A felíró orvosról a melléklet a következőket kéri: vezetéknév, teljesen kiírt keresztnév, szakmai képesítés, közvetlen elérhetőség, munkahelyi cím és aláírás. Közvetlen elérhetőségen e-mail-címet és telefon- vagy faxszámot ért, az utóbbiakat nemzetközi előhívóval. A munkahelyi címnél a tagállam nevét is fel kell tüntetni: ebből derül ki a gyógyszerész számára, melyik ország szabályai szerint készült a vény, az elérhetőségekből pedig az, hogyan kérdezhet rá a felírónál arra, ami nem egyértelmű.

Az aláírásról a melléklet annyit mond, hogy a vény választott megjelenési formájától függően kézzel vagy digitálisan történik. A magyar rendelet a más országban gyógyszer rendelésére jogosult személy vényétől azt kéri, hogy megállapítható legyen rajta a rendelő neve, a rendelőjének címe vagy azonosítója, a rendelés dátuma és „a gyógyszer rendelésére jogosult aláírása” (44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. § (3) a)). Hogy egy konkrét dokumentum ennek megfelel-e, azt a kiadáskor a gyógyszerész ítéli meg.

A 2011/24/EU irányelv 3. cikkének k) pontja szerint vény az, amelyet a szabályozott egészségügyi szakma olyan tagja állít ki, aki erre abban a tagállamban jogosult, ahol a vényt kiállítja. Nálunk ez a tagállam Lengyelország: a kérdőíveket értékelő orvos ott van nyilvántartva, és a vényen is ez az ország szerepel. Ezt nem elrejteni akarjuk, hanem éppen ez az a tény, amelyet a gyógyszerésznek látnia kell.

A gyógyszer megnevezése: miért a hatóanyag neve áll a vényen

A melléklet szerint a felírt készítményt a közönséges nevén kell megnevezni. Az irányelv preambuluma meg is indokolja, miért: ugyanazt a készítményt az Unió országaiban különböző márkanéveken forgalmazzák, és nem mindegyiket hozzák forgalomba minden tagállamban. A közönséges név az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott nemzetközi szabadnév, vagy ha ilyen nincs, a szokásos közönséges név.

Márkanév két esetben kerülhet a vényre: ha a készítmény biológiai gyógyszer, vagy ha a felíró orvos orvosilag szükségesnek tartja; ez utóbbi esetben a vényen röviden meg kell indokolnia, miért. Minden más esetben a hatóanyagnév a szabályszerű megoldás.

A készítményről ezen felül szerepelnie kell a gyógyszerformának (például tabletta vagy oldat), a mennyiségnek, a hatáserősségnek és az adagolásnak. Ez a négy adat mondja meg a gyógyszerésznek, pontosan mit kell kiadnia, Önnek pedig azt, hogyan szedje a gyógyszert.

Ha tehát a vényen a hatóanyag neve szerepel, és nem a megszokott márkanév, az nem hiba, hanem a szabály szerinti megoldás. A 2011/24/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdése azt is kimondja, hogy a vények elismerése nem érinti a felírás és a kiadás nemzeti szabályait, ideértve a generikus vagy más készítménnyel történő helyettesítést is.

Külföldi recept kiváltása Magyarországon: a magyar szabály

Magyarországon a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. §-ában szabott feltétel szerint a más országban rendelésre jogosult orvos által felírt vényköteles gyógyszert akkor lehet kiadni, ha a gyógyszer azonossága, mennyisége és adagolása pontosan megállapítható. A kiadásról a gyógyszerész dönt, és kétség esetén megtagadhatja. A rendelet tehát feltételt szab, a kiadás nem automatikus.

Ugyanez a paragrafus azt is felsorolja, mi legyen megállapítható a vényen: a rendelő neve, a rendelőjének címe vagy azonosítója, a rendelés dátuma, a rendelésre jogosult aláírása, valamint a beteg neve és születési ideje (20. § (3)). Az EGT-n kívüli országban kiállított vényre a gyógyszerész legfeljebb 30 napi mennyiséget adhat ki (20. § (4)); ez a korlát az uniós tagállamokban kiállított vényekre nem vonatkozik.

Vannak gyógyszerek, amelyeket ilyen vényre egyáltalán nem adnak ki. Ide tartoznak a kábítószerként K1-es vagy K2-es, illetve pszichotróp anyagként P2-es besorolású gyógyszerek, ha a vényt más országban rendelésre jogosult orvos állította ki: ezeket Magyarországon nem lehet kiadni (44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése). Uniós oldalról a 2011/24/EU irányelv 11. cikkének (6) bekezdése a különleges orvosi rendelvényhez kötött gyógyszereket kiveszi az elismerési kötelezettség alól. Ilyen szereket nálunk nem lehet kérni, mert kábító- és pszichotróp szerek online felírását nem vállaljuk.

Amit a határon átnyúló vény nem old meg

Az elismerés szabálya olyan gyógyszerre vonatkozik, amelyet abban a tagállamban, ahol kiváltanák, forgalomba hozatalra engedélyeztek. Ha a felírt készítménynek nincs ilyen engedélye Magyarországon, a vény ezen nem változtat; ilyenkor arról érdemes beszélni az orvossal, mi lehet a megfelelő alternatíva.

A gyógyszerész mérlegelése is megmarad. A 2011/24/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdése kifejezetten fenntartja a gyógyszerész nemzeti szabályokon alapuló jogát arra, hogy etikai okból megtagadja a más tagállamban felírt gyógyszer kiadását, ha belföldi vény esetén is megtehetné. A kiadásra ezért nem teszünk ígéretet.

Végül a pénz: ugyanez a bekezdés rögzíti, hogy a vények elismerése nem érinti a gyógyszerek költségtérítésére vonatkozó szabályokat. A gyógyszer árát Ön fizeti; tb-támogatás igénylésében nem járunk el.

Hogyan zajlik ez nálunk

Nálunk a folyamat egy orvosi kérdőívvel indul, amelyben a gyógyszerről vagy a panaszáról, a többi szedett gyógyszeréről és a betegségeiről kérdezünk. Az orvos a kérdőívet írásban bírálja el, videohívás és telefonhívás nélkül. Ha az orvosnak kérdése van, írásban teszi fel a fiókjában található csevegőben, erről e-mailben értesítést kap. Emellett az orvos dokumentumot vagy friss mérési eredményt is kérhet, személyes vizsgálatot ajánlhat, illetve a kérelmet el is utasíthatja. Az értékelésre határidőt nem ígérünk.

Ha az orvos receptet állít ki, a dokumentumot PDF-ben, e-mailben kapja meg. A receptet nyomtassa ki, és papíron vigye a gyógyszertárba a személyazonosító okmányával együtt. A dokumentum nem az EESZT-ben (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér) kiállított e-recept, ezért e-receptként nem látható az EESZT lakossági portálján. Hogy ez miben különbözik a hazai elektronikus vénytől, azt egy külön írásunk mutatja be. Ha a gyógyszere külföldi tartózkodás alatt fogyott el, erről is írtunk.

Mennyibe kerül?

Az orvosi értékelésért fizetendő összeget az oldalon lévő gomb tünteti fel, a gyógyszerért pedig a gyógyszertárban fizet. Az elsőbbségi ügyintézés felára a sorrendet változtatja meg, határidőt nem ígér.

A díj az orvosi konzultációra vonatkozik, nem a dokumentum kiállítására - arról az orvos dönt, miután ellenőrizte az űrlapját. Ha a kiállítást orvosi vagy jogi okból megtagadja, a díjat teljes egészében visszafizetjük. Ha az orvos dokumentumokat kér Öntől, legalább 7 nap áll rendelkezésére, és a határidő lejárta előtt emlékeztetjük; ha a konzultációt nem lehet befejezni, szintén a teljes összeget visszafizetjük.

Ki értékeli a kérelmét?

Kizárólag Damian Wojno orvos, lengyel orvosi működési engedéllyel, sz. 3211301 bírálja el a kérdőíveket. Az orvos Lengyelországban van nyilvántartva, és nem tagja a Magyar Orvosi Kamarának; szakmai tevékenységére a lengyel szakmai jog irányadó.

Kiváltható Magyarországon a külföldi recept?

Lehetséges, de nem automatikus. A magyar rendelet a kiadást feltételhez köti: ha a vényköteles gyógyszert más országban rendelésre jogosult orvos írta fel, a vényből pontosan megállapíthatónak kell lennie a gyógyszer azonosságának, mennyiségének és adagolásának, továbbá a rendelő nevének, címének vagy azonosítójának, a rendelés dátumának, az aláírásnak, valamint a beteg nevének és születési idejének (a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. §-ának (1) és (3) bekezdése). A kiadásról a gyógyszerész dönt, és kétség esetén megtagadhatja. Ilyen vényre a K1-es vagy K2-es kábítószer és a P2-es pszichotróp anyag nem adható ki.

Rá kell nyomtatni a vényre a melléklet félkövér címszavait is?

Nem kell. A 2012/52/EU irányelv melléklete kifejezetten kimondja, hogy a félkövéren szedett címszavakat nem kell feltüntetni a vényen. Ezek a címek csak a lista tagolását szolgálják, vagyis azt jelölik, melyik adatcsoport szolgál a beteg, melyik az orvos és melyik a gyógyszer azonosítására. Maguknak az adatoknak viszont szerepelniük kell a dokumentumon.

Mi történik, ha a vényről hiányzik valamelyik elem?

Ez nem jelent automatikus elutasítást, de kockázat. A 2011/24/EU irányelv 11. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerint az elismerés akkor korlátozható, ha a vény eredetiségével, tartalmával vagy érthetőségével kapcsolatban jogos és indokolt kétely merül fel, és egy hiányzó adat pontosan ilyen kételyt kelthet. A 2012/52/EU irányelv preambuluma szerint ugyanakkor a tagállamok a kölcsönös elismerést olyan vényekre is alkalmazhatják, amelyekről a lista egyes elemei hiányoznak. Magyarországon a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. § (3) bekezdésében felsorolt adatoknak megállapíthatónak kell lenniük, a döntés pedig a kiadó gyógyszerészé.

Miért a hatóanyag neve van a vényen a megszokott márkanév helyett?

Mert a melléklet ezt írja elő, és mert így egyértelműbb. Ugyanaz a hatóanyag az Unió különböző országaiban eltérő márkanéven van forgalomban, a hatóanyag neve viszont mindenhol ugyanaz. Márkanév akkor kerülhet a vényre, ha biológiai gyógyszerről van szó, vagy ha a felíró orvos orvosilag szükségesnek tartja; ez utóbbi esetben a vényen röviden meg is kell indokolnia.

Társadalombiztosítási támogatással kapom meg a gyógyszert?

Erre nem teszünk ígéretet. A 2011/24/EU irányelv 11. cikkének (1) bekezdése szerint a vények elismerése nem érinti a gyógyszerek költségtérítésére vonatkozó szabályokat, vagyis a vény elismeréséből a támogatás kérdése nem következik. A gyógyszer árát Ön fizeti; tb-támogatás igénylésében nem járunk el.

Kérhető így nyugtató, altató vagy erős fájdalomcsillapító?

Nálunk nem: ezeket a gyógyszereket nem írjuk fel. Online sem kábító, sem pszichotróp szert nem írunk fel, saját szabályunk alapján pedig benzodiazepin típusú nyugtatót, Z-csoportba tartozó altatót és opioid fájdalomcsillapítót sem. Ettől függetlenül a magyar jogszabály is kizárja, hogy más országban rendelésre jogosult orvos vényére K1-es vagy K2-es kábítószert, illetve P2-es pszichotróp anyagot adjanak ki; erről a 44/2004. (IV. 28.) ESZCSM rendelet 20. §-ának (2) bekezdése rendelkezik. Ilyen panasszal a kezelőorvosához forduljon.

Hogyan készülnek és hogyan ellenőrizzük cikkeinket: Szerkesztőségi elvek.